Teszt felhasználónevek

Az utóbbi időben többször és több dolog kapcsán is felmerül, hogy ideje lenne beszerezni egy komolyabb sávszélességgel rendelkező szervert, vagy egy túlnyomórészt hasonló képességekkel bíró, de olcsóbb virtuális szervert (VPS). Ennek kapcsán kezdtünk vizsgálódni mik érhetőek el jelenleg a piacon. Így jutottam el az Alvotech nevű német céghez is, aminek volt szerencsém tesztelni az Amszterdami szerverükön futtatott VPS szolgáltatását, egész pontosan egy vServer L csomagot.

Erről a szolgáltatásról elsősorban azt kell tudni, hogy nem teljes virtualizált gépet, hanem egy Linux vServer alapú izolált környezetet nyújtanak, mely bár nagyrészt azonos képességekkel bír mint a Xen vagy más virtualizált megoldások, rendelkezik pár komolyabb megkötéssel. Ilyen megkötés például, hogy nincs lehetőség tűzfalat állítani (pl. ufw), gépet újraindítani vagy a kernelt kicserélni, mivel a vServer esetében az alkalmazott izolációs technológiának köszönhetően a kernel minden VPS esetében megegyezik. --- Mivel a következőkben leírt tesztből ez nem derül ki, itt említeném meg, hogy tűzfal állításra ebben az esetben egy külön webes felületen van lehetőség, melyhez azonban én nem kaptam (nem is kértem) hozzáférést.

Első lépésként emailben kerestem meg a céget, kipróbálási lehetőség felől érdeklődve. Rövid levélváltásaink közben kiderült, hogy tudnak teszt hozzáférést adni, azonban csak egy 24 órás időintervallumra. A support készségességének és gyors válaszainak köszönhetően hamar sikerült megegyezni, hogy a kipróbálásra egy pénteki napon kerítünk sort.

A tesztelések során elsőrban a sávszélességre koncentráltam. Ez a gép fizikai elhelyezkedése miatt is különösen érdekes kérdés, ugyanis általános tapasztalat, hogy az elérhető belföldi és külföldi sávszélesség között nagyságrendi eltérések szoktak lenni, ugyanakkor a gépet elsősorban magyarországi forgalmazásra tervezzük használni. A tesztet kétféleképpen végeztem: HTTP alapú fájlátvitel és                   rtorrent alapú fájlcserével.
Mindkét esetben a Debian 5.0 (Leny) Minimal (64 bit) operációs rendszer csomagkezelőjével került telepítésre az Apache webkiszolgáló és az rtorrent torrent kliens.

Az első esetben egy az Ubuntu Linux magyar oldaláról letölthető CD kép került átvitelre mindkét irányba. Bár a VPS-re történő letöltés közben alacsony értékeket mértem, azoknak nem tulajdonítottam különösebb jelentősséget, a forrás kiszolgáló lassúságát feltételezvén. Ezen feltételezésemet a későbbiek is alátámasztották. Az ellenkező irányú adatátvitel (VPS oldalról nézve feltöltés) lényegesen jobb paramétereket mutatott: a 698MB-os CD képet átlagosan 5.17 Mbps sebbességgel (600-1100KBps) tudtam átvinni. Bár ennél jobb értékeket vártam, a méréshez sajnos mindenképp hozzá kell venni a saját kapcsolatom több okból is változó tulajdonságait, melynek elméleti maximuma 25Mbps/1.5Mbps. Ennél valamivel, de nem számottevően jobb értékeket tapasztaltam a BME hálózatának irányába, ugyanezen módszerrel.

A torrent alapú teszteléseknél lényegesen nagyobb adattömeggel és hosszabb mérési idővel dolgoztam. Ezt a használt fájlcserélő hálózat dinamizmusa és inhomogenitása indokolta. Ezen tesztelés létjogosultságát egyébként a protokoll nagyfokú hálózat terhelő tulajdonsága adta, melytől az előzőekben ismertetettnél jobb eredményeket vártam. Fontosnak tartom megjegyzni, hogy ebben az esettben is kizárólag legálisan hozzáférhető adatokkal dolgoztam, mint például az előbbiekben már említett Ubuntu Linux CD kép, melyet hivatalosan is terjesztenek ezen technológia segítségével. A fájlcserélő hálózatos tesztelés megközelítőleg egy napon keresztül tartott, mely idő alatt 191.62GB feltöltés irányú (VPS felől) adatforgalom keletkezett. Ez durva becsléssel számolva 18Mbps átlagos feltöltési sebességet jelent, mely esetenként 40Mbps körüli csúcs értéket is jelentett.

A tárhelyről egyedül annyit érdemes megjegyezni, hogy az L csomaghoz járó 30GB-ot nyújtják a teszt keretében is.

A gép teljesítményének durva mérésére a webes világban elterjednek számító Drupal 6 tartalomkezelő rendszer kipróbálását választottam. Ennek egyenes következményeként telepítésre került a MySQL adatbáziskezelő is, mely a CMS (Content Management System) háttértárolóját adja. Ennél a tesztnél egyetlen említésre méltó jelenség az oldal első betöltődésénél tapasztalt lassúság volt, ami másodperceket is igénybe tudott venni, hiába a teljesen alap, üres Druapl rendszer. A jelenség okának ezidáig nem jártam utána, viszont a tapasztaltak szerint a lassúság a további oldal betöltéseknél már nem jelentkezett (másik böngészőt használva sem). A processzor teljesítményt lemérendő még egy utolsó körülbelüli tesztet végeztem: a már említett iso fájlt a bzip2 tömörítő segítségével letömörítettem, mely megközelítőleg 2.3 percet vett igénybe (miközben a keletkezett fájl mérete az eredetinek 99.14%-a lett).

A gyors és korrekt support mellett további pozitív élmény volt, hogy bár a levélváltásokban 24 órás teszt periódust ígértek, ennek ellenére körülbel két-három órával több mint 48 órát tudtam tesztelni a szolgáltatást.

Összességégében elmondható, hogy pozitív tapasztalatokat gyűjtöttöttem, ár-érték arányban mindenképp jónak mondható szolgáltatás. A virtualizációt némileg hiányolom, azonban az izoláció is elfogadható lehet az ár és a használandó szolgáltatások ismeretében. Ennél a megoldásnál a nagy tárhely különösen pozitívum, viszont fontos szem előtt tartani, hogy a standard webtárhely szolgáltaókkal szemben ennek használhata lényegsen több szakértelmet kíván. További hátrány lehet még az egyszeri beüzemelési költség és az L csomag esetében érvényes három hónapos fizetési periódusok, azonban ezt ellensúlyozandó lehetőség van PayPal vagy átutalás segítségével is fizetni, illetve a bekapcsolás utáni havidíjjak is igen kedvezően alakulnak.

Végezetül következzen egy talán kevésbé lényeges, mégis a jogkövető szándékkal rendelkezőknek természetszerűleg adódó, érdkes felvetés. Több magyar vonatkozású oldalról is tudni lehet, hogy különböző jogi természetű okokból kifolyólag külföldre költöztették őket, így adódik a kérdés: magyar felhasználó - német szolgáltató - hollandiai szerver esetén, melyik ország jogszabályai érvényesek és miért?

                       

Firssítés: a bejegyzés írásakor abban a hitben voltam, hogy már nem érhető el a gép, majd most kiderült, hogy csak egy rövid időre válhatott valamiért elérhetetlenné, ugyanis most ismét fut több mint 3 napos uptime mellett.

Frissítés (2012.04.05.): egy ismerős előfizetett a vServerL (Düsseldorf) szolgáltatásra, így hosszabb távú tapasztalatok is váratóak néhány hónapon belül.

Frissítés (2012.04.15.): mi pedig egy amszterdami vServer L-re fizettünk elő (bővültek a képek)